imádom.

Annyira szeretem, mikor az emberek kijelentik, hogy milyen önző vagyok. Hogy nem segítek senkinek.

Hát kérdem én: miért tenném? Kifizetődő?
NEM, nem az.


Példának okáért a tegnap.
Az a szerencsétlen Nilla bukik földrajzból, és angolból is meg akarják vágni. Háát oké, én meg a kis szerencsétlen segíteni akarok neki, de minek...?
Odamentem az angol tanárnőhöz, hogy ugyan, adjon neki lehetőséget javítani, és én, mint jó angolos, tanulok Nillával.
Tök rendes volt a tnő, azt mondta szerdán írhat, elmondta miket vegyünk át.Jólvan mondom, ennek biztos fog örülni Nilla, mert hát ki akar kettőből bukni?
Odamegyek, és mit kapok?!
Azt, hogy hogy gondolom én, hogy odamegyek az ő tanárnőjéhez, és beszélek vele az érdekében :) Hogy milyen szemét vagyok, és hogy ez tök gáz. Aztán fogta magát és otthagyott.
Hát most erre mit lehet mondani? Azt hogy APÁD! Körübelül.
Érted, én segíteni akarok, és akkor is én vagyok a hibás. Ha nem akarok persze akkor is.
Hát most akkor mivan?! hagyjatok békén.:'D
Innentől fogva nem érdekel senki. Bukjon meg a drága Nilla is, én őszintén LESZAROM, az ő baja.
Csá.



~



Itt van Hanni, mindjárt megyünk kajálni, aztán én Sophie-hoz, és díjátadóó.:]
Sokat filóztam, hogy hova menjek, de végülis e mellett döntöttem. Remélem jó lesz.:]