what I've done?

Mintha egy gyilkosság helyszínén ébredtem volna. Egy áldásos pillanatig azt hittem, álom volt csak az egész, semmi több; szinte már fellélegeztem. Megráztam a fejem, körülnéztem.

Hatalmas hullámokban tört rám a felismerés, nem csak tűnő látomás volt az egész, amire este már nem is fogok emlékezni... tényleg megtettem.

A szívem hevesen vert, levegőért kapkodtam. A sokk szinte megbénított.

Nem lehet visszaforgatni az idő kerekét? Meg nem történté tenni? Vagy csak úgy... elfelejteni?

Nem, ezt nem.

Nagy nehezen kikászálódtam az ágyból, s vetettem egy pillantást a rendezetlen szobára. Szana-széjjel ruhák, amikről nem tudom, hogy kerültek oda, üvegek, amik legutóbb még szintén biztosan nem voltak ott. A konyha felé vettem az irányt, lerogytam egy székre. Arcomat kezeimbe temettem, szememet összeszorítottam. Rossz ötlet volt. Az áldásos sötétség helyett a tegnap este eseményei peregtek le előttem, újra és újra, azok a képek, amikről reméltem, csak tudatalattim játékai. S amik véglegesen, visszafordíthatatlanul elrontottak mindent.

Ételért nyúltam, aztán mégsem kellett, teát akartam csinálni, de meg gondoltam magam. Remegtem. Fél órás kutatómunka alatt megleltem a telefonom, ami néhány, azonosíthatatlan ruhadarab alatt feküdt eldobva. Senki nem keresett, ezek után nem is fog. Hogy tehettem...?!

A bűntudat mardosott, mintha egész bensőmet sósavval öntötték volna le, éreztem, ahogy elpusztít odabent mindent, ami jó, értékes volt.

El akartam tűnni a föld színéről, vagy soha többé, ki sem mozdulni az áldásos félhomályba burkolt szobából. Erre nincs bocsánat.

Egy óvatlan pillanat, és a könnyeim máris patakokban csorogtak. Egy öntudatlan este ennyire elronthat mindent? Ennyire visszafordíthatatlanul felboríthatja az életemet? Mélyeket lélegeztem, próbáltam nyugtatni magam. Talán nem is olyan vészes, nem történt semmi...

A francokat nem.

Soha többet nem akartam találkozni senkivel. Mobilomat a szoba másik felébe hajítottam, tehetetlen dühvel és elkeseredettséggel figyeltem, ahogy darabokra hullik. Csak úgy, mint én.

Mindent tönkre tettem...

És tudtam, semmi nem marad következmények nélkül. Hülyeséget csináltam, lakolni fogok érte. Mindennek, örökre vége...

Carpe fucking diem?!