Maradnak emlékek, jók-rosszak. Csak egy fejezet volt az életemben, ahogy annyi minden, és én tudok lapozni. Hisz 'ami ma még az ajtón bejön, holnap a kulcslyukon kimegy.'
Sajnálom, hogy így alakult, de az élet nem áll meg. Emberek jönnek-mennek. Én is veszítettem, és ő is. Majd rájön.
"Van egy rózsám is, aki önző volt, de nem akart rosszat,
csak a tüske miatt. Állandóan félt, hogy bántják őt,
de ezért nem kell rá haragudni. Soha nem lett ő
a barátom, a rózsák és a bárányok. Felelős lettem
a rózsámért, igazán féltem őt."
csak a tüske miatt. Állandóan félt, hogy bántják őt,
de ezért nem kell rá haragudni. Soha nem lett ő
a barátom, a rózsák és a bárányok. Felelős lettem
a rózsámért, igazán féltem őt."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése