Talán valóban csak egy emberre van szükségünk ebben a világban. De miért nem arra, akire kéne?
Mindenki siránkozik, hogy jaj milyen szar nekem, nincsen senkim, jó lenne egy valaki, blabla... ember, nézz már körül!
Mindenki ott van neked! Egy csomóan! Olyan emberek, akik mindent odaadnának érted! Akiknek te vagy a mindene, akiknek mindennél fontosabb vagy, és akkor mi van? Azokat nem veszed észre. Semmibe veszed őket. Mások kellenek, olyan emberek, akik egyáltalán nem törődnek veled, akiknek tulajdonképp mindegy, hogy élsz-e vagy halsz... ezekre van szükséged. És akkor persze egyedül vagy. Mert ilyen emberekre tartanál igényt, és nem azokra, akik megérdemlik.
Hát akkor csak gratulálni tudok. Mindig is egyedül leszel. Bezárva egy kurvanagy időburokba, ahol soha semmi nem változik, csak az, hogy egyre elkeseredettebb leszel.
Javaslom, nyisd ki a szemed, és lásd meg azokat, akiknek tényleg jelentesz valamit. Vagy nem elég jók?
Vettem cipőt. A tesitanár egy szadista állat, és adta az Isten, holnap is lesz vele óránk.
És ezen kívül még 6x45 lélekölően unalmas perc az iskolában.
Ilyenkor érzem, hogy élek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése